A Fonó Zenekar új produkcióval készül a százéves évfordulóra. Az együttes és hagyományőrző vendégeinek közös koncertje arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is az élő hagyomány részét képezi.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: nedeľa, 26. september 2021, 19:00
Tanúhegyek - Az el nem felejtett magyar népdal száz éve
Száz év nagy idő. Ma, amikor vissza kell tekintenünk a trianoni békediktátum óta eltelt száz esztendőre, úgy gondoljuk, azt méltó módon illik megtennünk. Nem siránkozva, nem is fenyegetőzve. Kerülve a pátoszt és a hamis önsajnálatot. Az elcsatolt országrészekben rekedt magyarok milliói nemcsak létükkel, hanem a magyar kultúra általuk megőrzött gyöngyszemeivel is emlékeztetnek minket a mögöttünk hagyott évszázad küzdelmeire.
A Fonó Zenekar új produkcióval készül a százéves évfordulóra. Az együttes és hagyományőrző vendégeinek közös koncertje arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is az élő hagyomány részét képezi. Ezt nemcsak az elszakítottság okán fontos hangsúlyozni, hanem azért is, mert széles körben elterjedt az a nézet, mely a népzenét az archívumok, vagy legfeljebb a különféle újraéltetők, újraértelmezők tartozékának tekinti. A „Tanúhegyek” című előadás azokat a hagyományőrző mestereket vonultatja fel, akik még száz év elteltével is képviselik környezetük régi magyar hagyományait. Az ő tudásuk révén a körülöttük már nagyrészt elmálló, elporladó örökség régi tündöklésében tárulkozik elénk. Bartók Kárpát-medence koncepciójának megfelelően az előadás a magyar népzene értékei mellett egy-egy ponton a szlovák, az erdélyi román, illetve a ruszin hagyományos zenei kultúra autentikus megszólalásait is bemutatja. A Fonó Zenekar tagjai mellett a produkció szereplői gömöri és zoboralji, kárpátaljai, vajdasági, kalotaszegi és mezőségi magyar, Nyárád menti székely, és gyimesi csángó hagyományőrző énekesek, muzsikusok. A koncerten egyes Kodály- vagy Bartók-művekből, továbbá az iskolai ének-zene tankönyvekből ismerős zenei témák is felhangzanak, többségük olyan alakváltozatban, ahogyan azokkal a magyar zenefolklorisztika nagy úttörői a terepen találkozhattak. A népdalok szövegein pedig olykor átütnek a kisebbségi lét sajátos hangsúlyai…
Fonó Zenekar:
ének - Navratil Andrea
hegedű, hegedűkontra - Gombai Tamás, Pál István „Szalonna”
ének, furulyák, duda, tárogató - Agócs Gergely
brácsa, ütőgardon - D. Tóth Sándor
cimbalom - Tárkány Kovács Bálint
bőgő, cselló - Kürtösi Zsolt
Vendégművészek:
ének, furulya -Tankó Dezső, Burján Tibor
ének, klarinét - Dobcsák János, Dobcsák Béla
brácsatambura - Szántó István
basszprímtambura - Izsák János
gardon - Tímár János
„Száz év vagány” produkció táncosai (vezető: Kovács Norbert „Cimbi”)
Rendező: Müpa
Dumaszínház est
Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk zenés játék Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán Pannon Várszínház
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Az Urban Verbunk legújabb produkciója egy formabontó előadóművészeti koncepción alapuló előadás, amely a magyar néptánc gazdag kulturális örökségére épülve felhívja…
A Shadows Magic Band műsoruk jelentős részét a néhai „The Shadows együttes” számai teszik ki a 60-as-70-es évekből. Ebből adódóan…
A darab egy különleges és Magyarországon egyedülálló feldolgozásban viszi színpadra Petőfi Sándor életének egy meghatározó időszakát.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
