Az épület egykori vendégszobáiban található a Hortobágyi csárda történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit bemutató kiállítás, viseletpróbával és fotópontokkal. Az egykori ivóban, mely ma étteremként működik, éppolyan szívesen várják a hosszú út alatt megszomjazott és megéhezett vándorokat, mint akár 300 évvel ezelőtt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Nyitvatartás:
március 12-31., április: 10.00 - 16.00, hétfőn zárva
május, június: 9.00 - 17.00, hétfőn zárva
július, augusztus: 9.00-18.00, hétfőn zárva
szeptember: 9.00 - 17.00, hétfőn zárva
október, november: 9.00 – 16.00, hétfőn zárva
december 1. - március 11. zárva
A Hortobágyi csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető ún. Sóút mentén, a Hortobágy folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Az elmúlt korok igényeinek megfelelően többször átépítették, bővítették, végleges történeti formáját a XIX. század elején nyerte el. A Hortobágyi csárda története, mint a nagyobb utak és folyóvízi átkelőhelyek mentén települt csárdáké, szorosan kapcsolódott a mellettük létesült szekérálláséval és a hídéval. A híres Kilenclyukú híd pillérei szomolyai dácittufából, a járófelület Hegyaljáról szállított kockakövekből épült, 1827-1833 között. Az utazókon, marhahajtókon kívül a környéken legeltető pásztoroknak, közeli falvak és tanyák lakosságának is fontos intézménye volt a csárda. A puszta életében jelentős szerepet betöltő Hídi vásárnak is központi helye volt a csárda, ahol sikeres üzletre rögtön áldomást is ihattak a felek. A több mint háromszáz éves épület, ahogy a múltban, ma is az utazók és a turisták igényeit igyekszik kiszolgálni.
A pásztormúzeumi belépőjeggyel külön díj megfizetése nélkül látogatható a 3D mozi és a következő kiállítások: a Körszín, a Hortobágyi csárda kiállítása.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Dumaszínház est
VIII. Henrik az angol történelem talán egyik legkülönösebb szereplője, aki nemcsak szélsőséges tetteinek lenyomatát hagyta az utókorra, hanem hat házasságának…
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
