„Életem legboldogabb napjai azok voltak, melyeket falvakban, parasztok között töltöttem...”
Bartók Béla
Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg, melynek egykor volt jelene és a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. július 20. kedd, 20:30
„Most új tervem van: a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjtöm és a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelem. Ez arra volna jó, hogy a külföld ilyen gyűjteményből megismerhesse a magyar népzenét…!”
Bartók Béla írta a fentieket Elza húgának a 20. század elején (1904), melyről – a következményeket ismerve – joggal állíthatjuk: forrásértékű dokumentum, mégpedig a „tiszta források” keresésének (kutatásának) ihletett forrása. A terv – tudjuk jól – megvalósult, s előre nem látható eredményekkel járt, sokkal komolyabbakkal, mélyebbekkel az eredeti szándéknál! Csak a köszönet hangján szólhatunk tehát arról a nagyszabású, heroikus munkáról, amivel Bartók, s társai – a többi gyűjtő – megajándékoztak bennünket, nem hagyták elveszni népzenénket, népdalainkat, megőrizték, elevenné tették azokat számunkra az utókornak.
Ami tervünk – táncszínházi előadásunk létrehozásának szándéka – pedig ez: egyrészt emlékezni a gyűjtőkre (jelesül most Bartók Bélára), másrészt a megszólaltatni, táncra fordítani a ’gyűjtemény’ egy kis szeletét, Bartók férfi kórusműveit. Ebben segítségünkre lesz a nem csak hazánkban, de nemzetközileg is ismert, elismert Szent Efrém férfikar, gondolom nem szükséges bemutatni őket. A népdal és a néptánc együttműködésére, összhangjára törekszünk tehát, látni és megmutatni szeretnénk, hogy ezek miként is szervülnek, azonos gyökerekből fakadnak.
Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg,melynek egykor volt jelene és a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza. Ezt az utat járjuk majd be, hogy bizonyítsuk: a hagyomány az eredetből fakad, mi abban létezünk, nélkülünk nem is lehetne az, ami, vagyis ’eredet’!Előadók: Duna Művészegyüttes, Göncöl Zenekar, Szent Efrém Férfikar, Szokolay Dongó Balázs
Koreográfusok: Juhász Zsolt, Orza Calin, Farkas Tamás
Zene: Bartók Béla férfikarok, autentikus népzene
Zenei szerkesztők: Szokolay Dongó Balázs, Bubnó Tamás, Dulai Zoltán
Táncmesterek: Ifj. Csasztvan András, Gera Zoltán, Sáfrán Balázs, Horváth Eszter, Kenéz Enikő, Farkas Ágnes, Bonifert Katalin, Szabó Csaba, Kolumbán Norbert, Soós Gyula András
Jelmeztervező: Michac Gábor
Látványtervező: JuZso
Autentikus viseletek összeállítása: Horváth Eszter, Soós Gyula András
Rendező: Juhász Zsolt
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
Kelemen Barnabás évtizedek óta a magyar és a nemzetközi zeneélet ünnepelt művésze, aki szólistaként és kamaramuzsikusként világszerte sikereket arat. Számos verseny győztese, játékát díjnyertes hanglemezek - köztük a Bartók Új Sorozat CD-i - örökítették meg.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék…
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas…
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
