Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) orosz mester zeneszerzői technikáját egész életében a dallam szolgálatába állította, sőt az emberi énekhangra képzelte el még akkor is, ha hangszeres zenét és nem operát írt. A kiválasztott három operarészlet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy mint operaszerzőre az olasz bel canto-n kívül milyen nagy hatással volt Mozart művészete is. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 21. péntek, 19:00
Az „orosz eroica”
2020. február 21. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)
Humperdinck: Csipkerózsika – szvit
Három részlet Csajkovszkij operáiból:
A pikk dáma – Liza áriája
Jolantha – Jolantha ariosója
Anyegin – Tatjana levéláriája
Borogyin: 1. (Esz-dúr) szimfónia
Közreműködik: Fodor Gabriella – ének
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás
Engelbert Humperdinck (1854-1921) német zeneszerző valószínűleg Wagner hatására, közvetlenül az ő munkásságához kapcsolódva írta meg operáit, melyekben a wagneri mítosz világát gyermeki meseországgal váltotta fel (pl.: Jancsi és Juliska). 5 tételes Csipkerózsika-szvitjét 1902-ben komponálta.
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) orosz mester zeneszerzői technikáját egész életében a dallam szolgálatába állította, sőt az emberi énekhangra képzelte el még akkor is, ha hangszeres zenét és nem operát írt. A kiválasztott három operarészlet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy mint operaszerzőre az olasz bel canto-n kívül milyen nagy hatással volt Mozart művészete is.
Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1833-1887) kiváló orvos és kémikus volt. A zenével emiatt csak ideje egy részében, mellékesen tudott foglalkozni. Komponista barátai biztatására írta meg 1. szimfóniáját, melyet Muszorgszkij „orosz Eroicá”-nak nevezett el, amivel nemcsak Beethoven azonos hangnemű „Eroica” szimfóniájának hangnemi közösségére, hanem – elsősorban – a mű jellegére, a mondanivalójának energikus, harcos lendületére is utalt.
Fodor Gabriella 2004-ben debütált a Magyar Állami Operaházban. Azóta az Operaház vendégművészeként fellépett többek között Pamina, Sylvia, Michaela, Desdemona, Mimi, Margherita-Elena, Mamaine Koestler szerepében. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi fesztiválokon. 2008 óta a Budapesti Wagner-napok rendszeres fellépője, Waltraute és Wellgunde szerepét énekli a Ring produkcióban.
Horváth Gábor 1988-ban szerezte első diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Középiskolai Énektanár és Karvezető szakán, majd 2002-ben a karmester szakon kitüntetéses diplomával végzett Lukács Ervin és Gál Tamás irányításával. Jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere, a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar másodkarmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezetői Tanszék adjunktusa, és a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola karvezetés, valamint kamarazene tanára.
(Zelinka Tamás)
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.
Georges Bizet CARMEN Opera négy felvonásban, francia nyelven, magyar, angol és francia felirattal
Erkel Ferenc BÁNK BÁN Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal A produkció szövege és zenei anyaga a…
Giuseppe Verdi RIGOLETTO Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
