A japán kultúra mára az egyetemes kultúra szerves része és a nyugati művészetek egyik markáns ihletadó forrása lett, de nem volt ez mindig így. A Japán és a nyugati országok közötti kapcsolatrendszer csak a 19. második felében alakult ki Japán kikötőinek megnyitásával, ami véget vetett az Edo-korra jellemző, kétszázötven éves elzárkózásnak. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 15. hétfő, 19:00
A diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok kiépülése kulturális és gazdasági transzfert hozott, s bár sokan meglátogatták Japánt egy-egy földkörüli út alkalmával, a világkereskedelemnek köszönhetően nem feltétlenül kellett Japánig hajózni azért, hogy népével, szokásaival, művészetével megismerkedhessen a nyugati érdeklődő. Könyvek, fényképek, múzeumok, világkiállítások, műkereskedések, színházak, mozik, és kávéházak meséltek a Felkelő nap országáról. A japán vizuális művészetek és tárgykultúra jellegzetességei újszerűen és inspiratívan hatottak a nyugat művészeire: az európai művészetek évezredes várába friss, keleti fuvallat érkezett, ami számos európai – köztük magyar – műalkotáson hagyott nyomot. A művészettörténet-tudomány e jelenséget japonizmusnak nevezi.
Mikor, hogyan, miért szerettünk bele Japánba, és hogyan mutatjuk ezt ki? Vajon máig tart a románc? Erről szól Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményi kurátorának előadása.
Előadó: Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményi kurátora
A művész pályafutásának 30 éves évfordulóját ünnepli idén és a jubileumi turnéja keretében dupla koncertet ad Budapesten!
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
A kubai mulatók forró, szivarfüstös éjszakáinak sztárja, a kubai nép elsőszámú kedvence, a HABANA SOCIAL CLUB zenekar a 2024-es világkörüli…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
