A film tarolt az 1964-es Oscar-gálán: legjobb film, legjobb rendezés (Tony Richardson), legjobb adaptált forgatókönyv (John Osborne) és legjobb filmzene (John Addison). több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 7. hétfő, 19:00
A további hat jelölésről nem is szólva. Erős brit fölény. Szinte érthetetlen. Henry Fielding Tom Jones című regényét (1749) inkább gondolnánk fáradt kötelező irodalomnak. Ráadásul a rendezőtől senki sem számított kosztümös, főként nem kacagtató filmre. Tony Richardson a brit free cinema elismert alkotója volt már akkor, csakhogy szép, súlyos társadalomelemzései miatt: Dühöngő ifjúság, Egy csepp méz, A hosszútávfutó magányossága. Ezekkel ellentétben a Tom Jones vicces, szemtelen és szabad szájú. Néha átcsap némafilm burleszkbe, ironikus inzerteket szúr a jelenetekbe, nem tartóztatja meg magát a testiségtől és a finomnak nem mondható tréfáktól. Arról már nem is szólva, hogy a szereplők néha kibeszélnek a filmből.
Fielding terjedelmes kópéregényéből a drámaíró John Osborne alkotott modern kópéfilm-forgatókönyvet. Ráadásul úgy, hogy Fielding humorát és harapós szatíráját bravúrosan átrántotta a 20. századba. Az egészet átjárja az ifjúság és a szabadság friss fuvallata. Ha valakinek fenntartásai lennének a kosztümös filmeket illetően, megnyugtathatjuk: a kosztümöket szemérmetlenül viselik, és a molyoknak esélyük sincs, hogy beléjük egyék magukat. Az ordas nagy kacsintások pedig világosan jelzik: ez nem a 18. század Angliájáról szól, hanem egy olyan képmutató világról, ahol a parókákat tökfejek viselik.
Angol nyelven, magyar felirattal.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
A két nagysikerű könyv szerzőjének egész estét betöltő estje, ahol minden a generációkról fog szólni, szóban és esetenként zenében is.
Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben kultikus alkotássá vált. A cím a hopi indiánok nyelvén annyit jelent: Kizökkent világ - ezzel a címmel forgalmazták a filmet annak idején Magyarországon is.
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem…
Van, hogy muszáj mindenestül elmerülni egy igazi klasszikus világában: a Szegedi Kortárs Balett családi mesebalettje erre ad lehetőséget a família…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
