Program


Szeretve mind a vérpadig - történelmi musical
12

Szeretve mind a vérpadig - történelmi musical

A nagy sikerre való tekintettel megismétli nagyszabású előadását a Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központ.
Az augusztus 7-én, szombaton bemutatott Szeretve mind a vérpadig történelmi musical augusztus 14-én, 20.30-as kezdettel kerül ismét színpadra.  több

Újra láthatja a közönség a „Szeretve mind a vérpadig” nagyszabású előadást a Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központban. Az augusztus 7-én, szombaton bemutatott történelmi musical augusztus 14-én, 20.30-as kezdettel kerül ismét színpadra. Híres művészek lépnek a színpadra, hogy elkápráztassák a közönséget, főbb szerepekben: Mészáros Árpád Zsolt, Sipos Imre, Csonka Dóra, Kuczmann Ágnes, Xantus Barbara, Makrai Pál, Laklóth Aladár és még sokan mások. A képi világ pedig igazán lehengerlő lesz. Az érdeklődők egy igazán megható, elbűvölő és monumentális darabot láthatnak Simonpusztán.

Az elragadó produkcióban több mint 30 ló szerepel, csatajelenetek, látványos vívások, pirotechnika, szekerek, lovas csaták teszik még különlegesebbé a darabot, több mint 150 szereplő előadásában.

A Magyar Történelmi Színház, a Magyarock Dalszínház, a komáromi Jókai Színház, az Esztergomi Várszínház és a Békéscsabai Jókai Színház bemutatja: Szeretve mind a vérpadig című történelmi musicalt. Jókai Mór regénye alapján a szövegkönyvet és a dalszövegeket írta: Vizeli Csaba, zeneszerző: Medveczky Szabolcs - Pécsváradi Zoltán.

2020-ban ünnepeltük Jókai Mór születésének 195. évfordulóját, illetve 310 esztendeje végezték ki Érsekújváron a mű egyik főszereplőjét, Ocskay Lászlót. A Szeretve mind a vérpadig Jókai Mór 1882-ben megjelent történelmi regénye. A mű a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik, és Ocskay László életét dolgozza fel, valamint a korszak számos más fontos történelmi személyei is felbukkannak benne. Az író szertelenül csapongó fantáziával, káprázatos ügyességgel szövögeti, bonyolítja a mese szálait. Nem a történelem Ocskayját, Rákóczi villámát, majd árulóját akarta ábrázolni, hanem a férfit, akit szerettek, egészen a vérpadig.

A drámai konfliktusokat, látványos csatajeleneteket, személyes drámákat, az útkeresést előtérbe helyező zenés darab a magyar sors örökké visszatérő kérdését boncolgatja. Melyik az igazabb út? Mit tehet egy vezető egy kiélezett helyzetben? Hogyan ítélhető meg egy áruló tevékenysége? Végsőkig, az utolsó csepp vérig kell harcolni, vagy tárgyalni kell a jövő reményében? Ezek mellett a legnagyszerűbb emberi érzés, a szerelem mindenható erejét mutatja meg, melyre a mai világunkban, ha lehet, még nagyobb szükségünk van, mint bármikor.

Szereposztás:
Ocskay László, kuruc brigadéros, majd császári generális - Csiszár István
Szunyoghy Ozmonda, grófnő - Kuczmann Ágnes
Tisza Ilonka, Ocskay hitvese - Csonka Dóra
Csajághy Márton, hadvezér, Tisza Gábor barátja - Sipos Imre
Bercsényi Miklós, a magyar hadak fővezére - Mészáros Árpád Zsolt
Tisza Istvánné Zsuzsanna, nagyasszony, Ilonka anyja - Xantus Barbara
Jávorka Ádám, II. Rákóczi Ferenc titkára - Puskás Dániel/Geri Tamás
Pálffy János, bán, császári hadvezér - Laklóth Aladár
Heister, a császári hadak fővezére - P. Petőcz András
Vak Bottyán, császári majd magyar generális - Beszterczey Attila
Ocskay Sándor, Ocskay öccse, kuruc vezér - Ondrik János
Sárody Vencel, áruló hadvezér, a bécsi Fehér Angyal kocsmárosa - Csurulya Csongor
Tormássy László, Tiszáné nagybátyja - Makrai Pál
Marci, Tisza Gábor szolgája - Gieler Csaba
Lengyel Magdolna, magyar nagyasszony - Bodnár Vivien
Augustin, bécsi dalnok - Krnčan Milan
Kasza, a Tisza udvarház szolgája - Mészáros Tamás

Közreműködik a Viharsarok Táncegyüttes, Magyarock Dalszínház társulata, gyalogos, lovas és tüzér katonai hagyományőrzők

Jelmez: Kemenes Fanni

Színpadi mozgás, verekedés: Gyöngyösi Tamás

Koreográfus: Bakó Gábor

Társrendező-producer: Vizeli Csaba

Rendező: Seregi Zoltán

Videó ajánló: https://www.facebook.com/watch/?v=393486345537732 

További információ:https://www.facebook.com/events/1196734540802958?ref=newsfeed