Program


Nagyzenekari koncert: Monteverdi, Bartók, Schubert

Nagyzenekari koncert: Monteverdi, Bartók, Schubert

Az elbűvölő Vilde Frang újra a Fesztiválzenekar szólistája lesz! „Frangnak megvan az a képessége, hogy minden egyes hangba életet leheljen” – írta a BBC Music Magazine kritikusa a norvég hegedűművész játékáról. Ezúttal a zenetörténet egyik legnehezebb versenyműve, Bartók 2. hegedűversenye telik meg általa élettel.  több

Aktuális előadások





A színes program elején a zene és szöveg viszonyát forradalmian újragondoló Monteverdi hangszeres együttessel kísért vokális művei közül szólal meg néhány. A barokk zenei tréfák és a 20. századi hangzások után, a koncert második felében Schubert legjelentősebb hangszeres műve, a romantika mérföldköve, a szerző utolsó befejezett szimfóniája hangzik el.

1607 jelentős fordulópont volt Monteverdi életében és ezáltal a zenetörténetben is. Bemutatták korszakalkotó operáját, az Orfeót, valamint megjelent a Scherzi musicali első kötete. A három énekszólamra és continuohangszerekre írt tizennyolc rövid mű jellegzetes ritmusaival és hangulatával a két évvel korábban megjelent 5. madrigálkötet pásztorvilágát idézi. A gyűjtemény előszava folytatja a madrigálkötettel kirobbanó vitát, és védelmébe veszi Monteverdi új zeneszerzői stílusát, a seconda praticát, amelyet így foglalt össze: „A szöveg úrnője legyen a harmóniának, és ne szolgálója!” A szavak kifejezésére törekvő vokális művek második kötete 1632-ben jelent meg.

Bár Bartók sosem tette nyilvánossá korai művét, harminc évvel későbbi alkotása, az általa egyetlennek tartott hegedűversenye mégis másodikként vonult be a köztudatba. A felkérés klasszikus hegedűversenyre szólt, Székely Zoltán hegedűművésztől kapta 1936-ban. A szerző variációs darabot szeretett volna írni, az eredmény a „Két szál pünkösdrózsa” dallamát tételeken át variáló háromtételes zene lett. Az első tételt különleges hegedűtechnikák, tizenkét hangú, de tonális téma és negyedhangok jellemzik. A lassú tétel 9/8-os variációsorozatát verbunkos elemekkel tűzdelte meg Bartók, majd a nyitótétel szabad variációjának tekinthető ördögi rondó zárja a művet.

A „Nagy” C-dúr szimfónia sorszámozása sem egyértelmű. Az első hatot követően Schubert több szimfóniába is belekezdett, de mindössze egyet fejezett be – amelyet ma kilencedikként ismerünk. Egyórás, ahogy Schumann fogalmazott, „mennyei” hosszával szétfeszítette a klasszikus normákat; a zenészek és a közönség jó ideig nem találta az utat a grandiózus műhöz. A fegyelmezett formák szakaszhatárait Schubert bámulatos átvezetésekkel homályosítja el. Művében a hangszereket énekhangként, kórusként kezeli, legyen szó a bevezetésben elhangzó kürtmottóról, a lassú tétel lélegzetelállító dúrrá fényesedő moll indulójáról, a scherzo fúvóskaráról vagy a titáni méretű finálé Örömóda-idézetéről

Claudio Monteverdi: Válogatás a Scherzi musicali gyűjteményből
Bartók Béla: 2. hegedűverseny, Sz. 112, BB 117
Franz Schubert: 9. („Nagy” C-dúr) szimfónia, D. 944

Vilde Frang (hegedű)
vezényel: Fischer Iván

A koncert időtartama 150 perc

Ajánló


NÓTÁR MARY zenekaros élő koncert a Nagyerdei Víztoronyban, majd mulatás hajnalig!

Nálatok laknak–e állatok? – biztosak vagyunk benne, hogy mindenkinek ismerősen hangzik ez a kérdés. A gyerekeknek szánt első Kaláka zenéskönyv…

A magyar popzene egyik ikonja, Koncz Zsuzsa ad koncertet zenekarával a Dohány utcai zsinagógában.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!