Program


Nagy László / VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

Nagy László / VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

Nagy László a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb hatású mestere.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. február 6. hétfő, 20:00

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN
Nagy László

Nemzedékek sora indult költészetének jegyében, húszezres példányszámban kiadott újabb és újabb köteteinek megjelenése mindenkor eseményszámba ment. Páratlan olvasói népszerűségét, meghatározó szerepét a népi líra megújítását illetően azok sem vonták kétségbe, akiktől poétikája távol állt. Noha halálát követően sok méltatlan támadás érte, verseinek vonzereje a múló idő fényében sem csökkent: műsorunk legemlékezetesebb verseinek felidézésével ennek bizonyítására tesz kísérletet.

A költő 1925-ben született a Veszprém megyei Felsőiszkázon. 1935-ben csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. 1945 júliusában Pápán érettségizett, majd Budapestre költözött, és az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. Közben a népi kollégiumi mozgalom lelkes híve, őt is magával ragadta a fényes szellők lendülete. 1949 könyvnapjára, június elején jelent meg első kötete, a Tűnj el fájás. Az ötvenes évek elején Juhász Ferenccel együtt hozzáfogott egy újfajta költői nyelv, poétika, szemlélet kidolgozásához, noha a költő ez időben elsősorban műfordítóként lehetett jelen. A népköltészet mellett elsősorban García Lorca, Dylan Thomas, modern lengyel és régi kínai költők verseinek fordításai emlékezetesek. 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett. Haláláig ez a munkahelye, a legutolsó években a lap főmunkatársa volt. 1957-ben jelent meg először gyűjteményes kötete, a Deres majális, ezt követően 1965-ig nem adták ki könyvét. A Himnusz minden időben azonban áttörést hozott. A következő esztendőben - a három József Attila-díj után - megkapta a Kossuth-díjat, s lírája rendkívül népszerű lett. Rangos nemzetközi elismerésekben is részesült. Nemcsak életútján, hanem művészetében is fontos szerepet játszottak az alkotótársak: képzőművészek, filmesek, színészek (Berek Kati, Huszárik Zoltán, Kondor Béla, Latinovits Zoltán, Sebő Ferenc, Vígh Tamás és mások). Gyűjteményes kötete 1966-ban, újabb verseivel és válogatott műfordításaival kiegészítve 1967-ben jelent meg. Költeményeit legalább tizennyolc nyelvre fordították, tizenegy idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta. 1978. január 30-án, influenzából lábadozva végzett vele az infarktus. 1978. február 6-án temették el a Farkasréti temetőben. A síremlék-kopjafa Szervátiusz Tibor műve.

Közreműködők:
a Nemzeti Színház művészei
zongora: Darvas Ferenc

Alkotók:
a műsor összeállítója: Zalán Tibor
rendező: Rubold Ödön

Ajánlatunk


“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű, A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű! És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem! Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

A fiatal Edmond Dantest a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat az akkor száműzött Napóleonnal. A vád hazugságra épül, de Dantes már nem tudja bizonyítani igazát.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!