Program


John Osborne: Nézz vissza haraggal

John Osborne: Nézz vissza haraggal

„Még néhány óra, és egy újabb hét telt el az életünkből. És a fiatalságunk így csúszik ki a kezünkből. Értitek ezt?” Mihez kezdjünk az idővel, ami adatott nekünk? Hogyan próbáljunk meg kitörni a szürke hétköznapokból, és hogyan váltsuk valóra az álmainkat, amikor a napi megélhetésünk is egy hajszálon függ? Mit csináljunk, ha a saját frusztrációnkból épített erőd börtönbe zárja a…  több

John Osborne: Nézz vissza haraggal

„Még néhány óra, és egy újabb hét telt el az életünkből. És a fiatalságunk így csúszik ki a kezünkből. Értitek ezt?” Mihez kezdjünk az idővel, ami adatott nekünk? Hogyan próbáljunk meg kitörni a szürke hétköznapokból, és hogyan váltsuk valóra az álmainkat, amikor a napi megélhetésünk is egy hajszálon függ? Mit csináljunk, ha a saját frusztrációnkból épített erőd börtönbe zárja a „jobbik énünket”? Meddig érdemes és lehet elmenni, hogy felnyissuk a másik szemét, és szembe fordítsuk a valósággal? És mindezért csak mi vagyunk a hibásak? Vagy a szüleink? Vagy a környezetünk? Vagy talán minden együtt? Fontos kérdések ezek, amikre nem tudjuk a választ, de mégis újra és újra feltesszük őket, hátha egyszer rájövünk az igazságra. Ez az előadás nem adja meg a választ, nem egy példázat, nem a helyes utat mutatja. Ez az előadás csupán elmesél egy történetet, emberekről, akik olyanok, mint te vagy én. Mi, a dühöngő ifjúság.
Szereplők: Barna Zsombor, Pájer Alma Virág, Tzafetás Benjámin, Osváth Judit, Kerekes József
Rendező: Pigler Bence

(Fotó: Nagy István Dániel)

Ajánló


„Gyere, szórni ma csillagokat a sötétbe, A fény mi legyünk, ameddig itt a helyünk! Gyere, gyújtsd meg a fényt, sose…

Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap…

„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”