A zene világnapján, 2019. október 1-jén különleges produkcióval várja a közönséget a Bartók Plusz Operafesztivál. A "Bartók titkos színháza" című est olyan fogódzókat kínál Bartók Béla művészetének megértéséhez, amelyek csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 1. kedd, 19:00
Bartók titkos színháza – színpadi fantáziák Bartók Béla hangszeres műveire
A zene világnapján, 2019. október 1-jén különleges produkcióval várja a közönséget a Bartók Plusz Operafesztivál. A "Bartók titkos színháza" című est olyan fogódzókat kínál Bartók Béla művészetének megértéséhez, amelyek csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
Közhely, hogy a nagy műalkotások esztétikáját és hatásmechanizmusát egy sajátos belső dramaturgia alakítja, amely gyakran láthatatlanul, vagy alig érzékelhető módon építi fel a mű saját világát, atmoszféráját. Ha elmélyülünk a művészet, a zene nagy alkotóinak életművében, észrevehetjük, hogy csaknem mindegyikük kialakítja saját “belső színházát”, függetlenül attól, hogy művét ténylegesen színpadi megnyilatkozásnak képzeli-e vagy sem.
Bartók viszonya a színház világához igen ambivalens. Noha három csodálatos színpadi művet komponált, szemérmes és tartózkodó alkata sosem engedte igazán közel a színpad olykor harsány világához. Rendkívüli érzékenysége, kifinomult formakezelése, bámulatos ritmikai és melodikus invenciója azonban csaknem minden művében sugallja a dráma, a drámai elem jelenlétét. Ez némelykor látványosan, képszerűen mutatkozik, máskor “csupán” az alkotás mélyebb rétegeiben jelentkezik
A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát, egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából.
Alkotók: Hojsza Henrietta, Molnár G. Nóra, Ténai Petra, Vadász Krisztina
Előadók: Barna Lilla, Gaál Daniel, Gyulai-Zékány István, Hermann Flóra, Hojsza Henrietta,
Kotormán Ábel, Molnár G. Nóra, Nagy Henrik, Nagy Péter István, Ténai Petra, Vadász Krisztina
Közreműködik: Brezóczky Gabriella, Demény Balázs és Szőcs Kristóf zongoraművész
Szerkesztette: Selmeczi György
Művészeti vezető Horváth Csaba
Ennek a különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra.
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a…
Képesek-e arra a hangok, hogy megidézzék egy város látványát, hangulatát, az atmoszférát, amelyet a hely szelleme sugároz? Respighi Róma-triptichonja képes…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
