A barokk zene brit szakértője, a Fesztiválzenekar visszatérő karmestere, Jonathan Cohen Vivaldi frappáns, meseszerű művén keresztül mutatja be, hogyan működött a nemzetközi diplomácia a 18. században.
Az itthon ritkán hallható műben a 2012-es magyarországi bemutatón éneklő Baráth Emőke is a Fesztiválzenekar közönsége elé lép.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 11. szombat, 19:45
Baráth Emőke (szoprán), Anna Reinhold (alt), Brindley Sherratt (basszus) • Művészeti vezető: Jonathan Cohen
A koncertről
Antonio Vivaldi: Az ünneplő Szajna, RV 693
A barokk zene brit szakértője, a Fesztiválzenekar visszatérő karmestere, Jonathan Cohen Vivaldi frappáns, meseszerű művén keresztül mutatja be, hogyan működött a nemzetközi diplomácia a 18. században.
Az ünneplő Szajna (La Senna Festeggiante) Antonio Vivaldi messze a legjobban sikerült serenatája abból a háromból, ami a feltételezhető nyolcból fennmaradt. A hangszeres együttesre és három énekes szólistára írt szűk másfél órás, két részből álló mű egy nemzetek közötti szövetség reményében született 1726-ban. Az igencsak kis sereggel rendelkező Velencének szüksége volt a nagyhatalmak támogatására, így fordulhatott elő, hogy a jól felismerhető itáliai zenei stílusba franciás elemek szűrődtek, mint ahogy az is, hogy a darabban Vivaldi a tizenhat éves XV. Lajost dicsőíti már már zavarba ejtő lelkesedéssel. A kizárólag pozitív allegorikus karaktereket – Lajos jó tulajdonságait – felvonultató, végtelenül egyszerű szüzsé és szöveg Domenico Lalli munkája, aki Vivaldi több operájának is a librettistája volt. A történet szerint Erény és Aranykor találkozik a Szajna partján, hogy a világ borzalmairól elmélkedjen. A Szajna megszólítja és befogadja őket, majd a három szereplő közösen dicséri Lajos nagyságát.
Vivaldi zenéje egészen magas szintre emeli ezt az ügyetlen lobbizást. Az áriák, amelyek hol a folyó hömpölygéséről, hol a viharról szólnak, kifejezőek, a vokális szólamok instrumentálisan virtuózak, a kettősök líraiak, a hangszeresek szólisztikus megjelenései frappánsak. A franciás elemek (például a második rész nyitánya) mellé Vivaldi sokat emelt át korábbi műveiből is, s az eredmény gyakran jobb, mint a forrás.
Az itthon ritkán hallható műben a 2012-es magyarországi bemutatón éneklő Baráth Emőke is a Fesztiválzenekar közönsége elé lép.
A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe…
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
