Program


Bánk bán

Bánk bán

Opera két részben, három felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
A produkció szövege és zenei anyaga a mű ős- és baritonváltozatának felhasználásával jött létre.

Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán mostani sorozatának különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ősváltozata és a Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett 1939-es – a nagyközönség számára leginkább ismert – változat felhasználásával jött létre. A történetvezetés így hasonlít legjobban Katona eredeti gondolataihoz, ugyanakkor nem kell nélkülöznünk a nagyária „Hazám, hazám…” kezdősorral örökzölddé vált szövegét sem.

Bemutató: 2017. szeptember 9.

SZEREPOSZTÁS
Karmester: Medveczky Ádám
II. Endre: Palerdi András
Gertrud: Gál Erika
Bánk bán: Kovácsházi István
Melinda: Rőser Orsolya Hajnalka
Ottó: Boncsér Gergely
Tiborc: Kálmándy Mihály
Petur bán: Kelemen Zoltán
Biberach: Cseh Antal
Királyi tiszt: Bátki Fazekas Zoltán

ALKOTÓK
Szövegíró: Egressy Béni / Nádasdy Kálmán
Rendező: Vidnyánszky Attila
Díszlettervező: Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező: Nagy Viktória
Koreográfus: Köntzei Árpád
Dramaturg: Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor

 

Cselekmény

Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt

l. felvonás

Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné mulatságot rendez meráni hívei szórakoztatására. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. Petur bán, a „békétlen” magyar nemesek vezére, rossz szemmel nézi a dorbézolást. A békétlenek óvatosságra intik őt, és bordalt követelnek tőle. Keserű dala után Petur elárulja társainak, hogy titokban Bánk után küldetett, hogy saját szemével lássa a kettős veszélyt, ami az országot és feleségét, Melindát fenyegeti. 
Ottó nyílt udvarlását Melinda hűvösen fogadja s elborzad, mikor megérti, hogy Gertrud királyné maga is támogatná a viszonyt. Fájdalommal emlékszik hajdani boldogságára Bánkkal, és férje gyors visszatértét reméli. Ottó Biberachnak panaszolja el sikertelen próbálkozását, aki épp a herceget akarja felhasználni terveihez. Közben a király győzelmének híre érkezik, az udvar tánccal ünnepel. 
Ottó feltartja a távozó Melindát és újabb ostromba kezd. Bánk néma tanúja lesz annak, hogy Ottó Melinda előtt térdepel, s azonnal távozik: felesége határozott visszautasítását már nem látja. 
Ezután Bánk és Ottó is Biberachtól kér tanácsot, aki Ottónak különféle porokat ad (hevítőt Melinda, és altatót Gertrud számára), Bánknak pedig elárulja, hogy Ottó útját maga a királyné egyengette idáig. Bánk elhatározza, hogy a királytól kér elégtételt, a lovag hiába próbálja meggyőzni, hogy itt csak vesztes lehet. Bánk fájó szívvel gondol Melindára, míg Biberach Gertrud feletti közelgő győzelmének örül. 
Lassan a mulatság is véget ér, Gertrud elbocsátja vendégeit. Melinda Bánk után vágyódik, hívei vigasztalják. Az asszony merész szavakkal adja a királyné tudtára, hogy nem kér az általa támogatott szabadosságból, amire Gertrud dühösen reagál. A Bánkot még távol tudó békétlenek bosszút esküsznek.

 

II. felvonás

Bánk érkezik: a haza gondja és saját megtiport becsületének fájdalma emészti. Eldönti, hogy Getrudhoz fordul, feltárja előtte az ország baját. Ekkor egy idős paraszt, Tiborc lép be, akit Bánk először útonállónak vél, de a férfi homlokán lévő sebnyom alapján ráismer: egy régi csatában ő mentette meg Bánk életét. Egy erszényt nyom az elgyötört ember kezébe. Biberach érkezik a szörnyű hírrel: Melindát meggyalázták, de az asszony is hamarosan megjelenik, az őrület határán van. Bánk megátkozza gyermeküket, de Melinda könyörgése és az asszony hajdani szépségének és tisztaságának emléke Bánkot megbocsátásra készteti, s arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát – kit egy gyorsan szárnyaló nyíl rémképe üldöz – és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába. 
Bánk a kései óra ellenére Gertrud lakrészébe indul. A királyné számon kéri rajta hirtelen visszatértét, a nagyúr pedig a királynén azt, hogy a haza sérelmeit meg sem próbálta orvosolni. A királyné halállal fenyegeti Bánkot, aki ekkor Melinda becsületét is számon kéri rajta. Gertrud megátkozza őket és Ottót is. A nővére segélykiáltására belépő herceg Bánkot meglátván elmenekül. Gertrud tőrt ránt, de végül Bánk kerekedik fölül.

 

III. felvonás

Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult látomásaiban egy kismadár képében sejlik fel előtte önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Altatódalt énekel kisfiának, majd vele együtt a háborgó folyóba veti magát.

A palotában II. Endre és udvara Gertrud ravatalát állja körül. A királyi tiszt jelenti, hogy megölte Peturt, a királyné gyilkosát. Elmondja, hogy Gertrud asztalán két levelet talált, melyben az illír kormányzó, illetve Bánk bán figyelmezteti őt a pártütés veszélyére. A betoppanó Bánk Gertrud koporsójára veti hatalmi jelvényét és bevallja a gyilkosságot, de nem fogadja el, hogy a király ítélkezzen felette. Büntetését nem a király kezétől, hanem a Melinda és kisfia tetemével érkező Tiborc elbeszéléséből nyeri el: mindent elvesztett. Összeomlik, s önkezével vet véget életének. 

Ajánló


A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt.…

Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket - Gyönyörű ének, csodálatos dallamok, látványos táncjelenetek egy eredeti magyar operett-mulatságban. Bemutató: 2020.…

KLAUS MANN REGÉNYE NYOMÁN, MIKÓ CSABA ÉS KUKK ZSÓFIA ÁTDOLGOZÁSA ALAPJÁN URBÁN ANDRÁS ÉS A TÁRSULAT: Mefisztó kortárs kabaré egy…