Az elveszett Csontváry egy jelenkori történeten keresztül mutatja meg, hogy mennyi bizonytalanság, legenda és titok lengi körül még ma is a magyar festészet e különös alkotóját, akinek lélegzetelállító festményei az elmúlt években sorra döntötték meg az aukciósházak eladási rekordjait.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 6. péntek, 19:00
Az elveszett Csontváry
nyomozás egy részben
Írta: Kovács Krisztina
Rendező: Paczolay Béla
A 100 éve meghalt Csontváry Kosztka Tivadar művészete nemcsak kiemelkedő a magyar festészetben, de olyan magányos is, mint híres ezeréves cédrusa. Csontváry különc viselkedése, kortársainak vaksága és hatalmas vásznainak mozdíthatatlansága együttesen játszottak szerepet abban, hogy csak sokára ismertük fel a festő nagyságát, a képek valódi értékét, és az életmű csak későn találta meg méltó helyét a nemzeti kultúrában és emlékezetben.
Az elveszett Csontváry egy jelenkori történeten keresztül mutatja meg, hogy mennyi bizonytalanság, legenda és titok lengi körül még ma is a magyar festészet e különös alkotóját, akinek lélegzetelállító festményei az elmúlt években sorra döntötték meg az aukciósházak eladási rekordjait.
A darabban a jelenből kikacsintva egy furcsa, álomszerű időutazásban és nyomozásban veszünk részt, ahol megismerhetjük Csontváry képeinek kalandos sorsát, és írásain, levelezésén keresztül megidéződik Csontváry alakja is.
„Jómagam nem hiszek a festő – ki tudja miért felreppenő – magányosság-mitológiájában, és azt is tudom, hogy ezeréves cédrusképének sem a magányosságról szólt az eredeti címe: Egy cédrusfa Libanonban. Nem volt különcebb az őt nagy számban körülvevő különcöknél, és nem azért nem vált ki kortársainak mára elfeledett sokaságából, mert azok vakok voltak, vagy mert képei mozdíthatatlanok. A töredékes életmű és szétszóródott forrásirodalom ugyanakkor értelemszerűen terelik gondolatainkat a képek és az alkotó kalandosnak tetsző sorsa, az ezekben megpillantható „kifejletek” misztikus-misztifikált és bizonytalan, de nemegyszer valóban színpadképes változatai felé.”
Dr. Aknai Tamás, művészettörténész
A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi klasszikussá vált, ami nem is csoda: egyszerre elgondolkodtató, kritikus látlelet a társadalmi álszentségről s az emberi hiszékenységről, ugyanakkor szórakoztató, szellemes, fordulatos, slágerekben gazdag zenés mű is.
MŰSOR: Wagner: Tannhäuser - nyitány, WWV 70 Beethoven: 3. (c-moll) zongoraverseny, op. 37 Sosztakovics: 10. szimfónia, op. 93 Elisabeth Leonskaja zongora Concerto Budapest Vezényel: Keller András
A Budapesti Operettszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy támogassa autista embertársainkat a minél teljesebb élet megteremtésében és megélésében, ezért – ahogyan…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
