Program


Tűzvarázs bérlet

Tűzvarázs bérlet

TŰZVARÁZS BÉRLET I.

Vezényel: Kovács János

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2017. május 15. hétfő, 19:00

Műsor: 
Erkel: Ünnepi nyitány
Liszt: Haláltánc
Liszt: Magyar fantázia
Bartók: Magyar parasztdalok
Kodály: Háry János – szvit

Közreműködők: 
Balog József - zongora
Herencsár Viktória - cimbalom
Konferál: Flach Antal

Október: 1849 őszén a legkeserűbb gyász, majd bő évszázad elmúltával a megízlelt szabadság hónapja a magyarság történetében.

Isteni ajándékul kapott adottságai arra szólítják föl a művészt, hogy általuk embertársai szolgálatába álljon, vallotta többek között Liszt Ferenc. A „hangok nagy tanárja” így nemritkán magához a nemzethez kívánt szólni alkotóként ‒ mint a Magyar fantázia esetében is. 1853-ban, a legsötétebb elnyomatás idején, a hangszeres Rákóczi-nótának a kompozícióba szőtt melódiaívei a cenzúrát kijátszva nyújthattak vigaszt a bemutató pesti közönsége számára, míg a teljes mű nemzeti apoteózisba torkolló folyamata egyértelmű üzenet hordozója lett a remélt jövő irányában. A darab az elhivatott Liszt-interpretátor Balog József előadásában csendül föl, a nagyszerű – és zongora-zenekari variációsorozat voltában is már-már szimfonikus költemény igényű – Haláltánccal együtt.

Erkel Ferenc Ünnepi nyitányának keletkezése a század hazai kulturális életének egyik legörvendetesebb fejleményéhez kapcsolódik: 1887-ben immár öt évtizedes múltra tekintett vissza a Nemzeti Színház. Az emelkedett hangú, s a Himnusz és Szózat melódiáit is fölidéző nyitánymuzsika a diadal mámorában cseng ki.

A magyarságot megszólítani tudó 20. századi mesterek közül Bartók Béla és Kodály Zoltán művei szerepelnek a bérletnyitó hangverseny műsorán.

A Magyar parasztdalok zenekari sorozata Bartók azonos című, eredetileg zongorás tételfüzérének részbeni meghangszerelése (1933), melyet jellege és keletkezési ideje folytán akár a Magyar képek társdarabjának is tekinthetünk. Kodály Zoltán korszakalkotó színpadi opusa, a Háry János (1926) pedig, jóllehet a napóleoni háborúk időszakában játszódik, mégis a világháború és a trianoni tragédia utáni magyarsághoz szól. A benne fölizzó nemzeti apoteózis-hang (melyet a következő évben összeállított zenekari szvit tételei közül az Intermezzo is képvisel) a jövőt vizionáló művészi üzenetként hat a dicső múlt tükrében. Kodályról kevesen tudják, hogy 1956 őszén ő is azok között volt, akik nyíltan kiálltak a magyar szabadság ügye mellett.

Kovács János ‒ Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas karmester ‒ évtizedek óta a magyar zene egyik elkötelezett dirigense.

 



 

Ajánlatunk


Gyere el! Nem fogsz megváltozni, de lesz a darabban egy-két hozzád hasonló figura. Talán még azt is megtudod, hogy miért ANYÁM ORRA a címe!

Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.

Ajánló


Fellegi Anna - ének Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó) ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla) Budafoki Dohnányi Zenekar…

Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!