Jean-Claude Carrière: A NAPLÓ, avagy a Don Juan-katalógus
vígjáték egy részben
A magyar szöveget Gáldi Éva fordítása alapján Cserje Zsuzsa és Deres Péter készítette
Bemutató: 2015. november 6.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. május 6. szombat, 19:30
Jean-Jacques, az egyedül élő, komoly, sikeres jogtanácsos épp munkába sietne, amikor se szó, se beszéd egy vadidegen lány, Suzanne toppan a lakásába bőröndökkel, és egy bizonyos Ferrand úr után érdeklődik. Először hétköznapi félreértésnek tűnik a dolog; a lány nyilván eltévesztette az ajtót. Jean-Jacques igyekszik útba igazítani Suzanne-t, ám a lány nem hajlandó távozni. Sőt, egyre inkább belakja az agglegénylakást, és végül sem szép szóra, sem fenyegetésre, de még a könyörgésre sem hallgat.
Ezzel az extrémnek tűnő szituációval indul a világhírű francia szerző bravúros darabja, ami az események előrehaladtával egyre szórakoztatóbb és izgalmasabb. E furcsa alaphelyzet ellenére van valami nagyon is természetes ebben a történetben: férfi és nő érzelmi hullámzásának ismerős stációit látjuk – két erős személyiség sorsán keresztül. Vajon sikerül-e Suzanne-nak elcsábítania a férfit vagy a férfi hódítja meg a nőt? Vajon furcsa kapcsolatuk átfordulhat-e szerelemmé? Vagy a férfi megkeményíti a szívét és végleg leszámol a női nemmel? És egyáltalán: lehet-e hinni még az igaz szerelemben egy olyan korban, amikor ezt a szót már teljesen kifordították az értelméből?
Jean-Claude Carrière ravasz és üde, ugyanakkor mélyen elgondolkodtató darabja a legalapvetőbb emberi érzések felfedezésének kalandját kínálja – sok humorral és két nagyszerű színész felszabadult komédiázásával.
Avagy – Karinthyval szólva –: „Férfi és nő hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit.”
Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg a A mennybe vitt leány című dalesten, ahol egy csokor középkori magyar népballada hangzik el.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a…
Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
